Vissza a szürke hétköznapokhoz!

Zsákomban a rákom. Napló a népszerű betegségről, saját szemüvegen át nézve.

Hivatalos Facebook oldal

15 perc hírnév - Médiatár

 

Házipatika interjú: klikk

 

Utolsó kommentek

  • Memento Mori: @Altezza: Hurrá! ;-) (2018.04.22. 19:54) Ránc
  • Altezza: @murray: Sorry, hogy nem valami tréfásabb bejegyzéssel kellett szembesülnöd. :-D Ha ez vigasztal, akkor (kipp-kopp), asszem letudtam a posztban szereplő depressziós, pánikrohamos dolgot. ;-) (2018.04.07. 19:58) Ránc
  • murray: Szia Misi, ma pont egyik (remélem képzelt) betegségem miatti rossz hangulatú napomon ugrottam be a blogodra..:-) erre ilyeneket írsz? :-) Nézd: szerintem teljesen érthető a félelmed az újabb ny... (2018.03.28. 14:55) Ránc
  • Altezza: @Memento Mori: Szia, Sajnos az őrület mellett nem volt időm táblázatokat és azok adatait felhasználva diagramokat készíteni, így egzakt szerotonin adatokkal nem tudok szolgálni. Így csak közvetett... (2018.01.01. 20:56) Ránc
  • Memento Mori: Szia Misi! Kemény időszak lehetett ez a márciustól decemberig tartó 9 hónap... Hátborzongató és mégis homlokra-csapósan egyszerű a megfejtés a testi problémára adott egyik orvosi válasz (bélszakasz ... (2018.01.01. 20:27) Ránc
  • Utolsó 20

Facebook Activity Feed

Facebook Activity Feed

Bejegyzések

Álláshirdetés

2012.06.05. 19:35 :: Altezza

Keresem azt a figyelemelterelő dolgot, amely szívesen lekötné gondolataimat a nap 24 órájában. Felvételi követelmények: többéves szakmai tapasztalat, felsőfokú humorérzék, logikus gondolkodás. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent minden olyan dolog, ami nem jelent hátrányt.

A szombat délelőtti görcsök nem múltak el nyomtalanul. Sikerült tartós görcsbe rántania az agyvelőm aggódócentrumát, így azóta az ébrenlétem túlnyomó részében a műtét esetleges komplikációi járnak a fejemben. A hétvégén teljesen köddé vált a gondtalan élet. Nem maradt más, mint az aggódás, hogy vajon mitől görcsölt a hasam, mit jelenthet ez? Egy ma reggeli, igaz, sokkal enyhébb és rövidebb ideig tartó utórengés pedig gondoskodott is arról, hogy ez a pánikolás tartós maradhasson.
Alapvetően két magyarázatot tartok valószínűnek: az első, hogy a problémás résznek ennyi ideig tartott kiheverni a sugárvető ágyú 28 napig tartó lőgyakorlatát, a második, hogy a fehérjebomba kezdte ki az emésztőrendszeremet. Ez utóbbi ugyanis erősen tejalapú, amivel nekem korábban is voltak gondjaim. Gyerekkorom óta hasfájásom volt a nyers tejtől, de csakis attól. Megjegyzem, nem is tartom teljesen normálisnak, hogy más fajok anyatejét igyuk. Az ember az egyetlen faj, amely ezt életvitelszerűen végzi. Sajt, túró, egyebek, sohasem okoztak gondot. Egészen úgy 1,5 évvel ezelőttig, amikor a túró is felkerült a tápanyag feldolgozási COCOM-listámra. Mondanom sem kell, hogy a túrós palacsinta (volt?) a kedvencem.
Akármelyik is legyen az oka, a lényeg az, hogy most pánikolok a legjobban amiatt, hogy ha akár csak ideiglenesen is, de nem marad majd meg a gyári kijárat, vagy, hogy az amúgy sem 1-2 napos felépülés hosszabb, vagy nehezebb lesz. Ezt a gondolatsort kellene valahogy eltüntetni.
Sajnos azonban ez nem túl egyszerű, tekintettel a sajátos gondolatvitelemre, amely nem egy könnyen megváltoztatható dolog. Kezdem azt gondolni, hogy ennek a nyavalyának a leküzdése nem csak az emésztőrendszeremben követel radikális változást, de a személyiségemben is. Kész agymosás.
Sokszor lehet hallani, olvasni, hogy X.Y. küzd a rákkal. Ez a küzdés szerintem hülyeség. Én nem küzdök a rákkal. Hogyan is tehetné azt bárki is? Sejtekkel nem lehet küzdeni. Ez nem egy pattanás, amit kinyom az ember. Mellesleg az sem küzdelem.
Valóban van küzdelem is, de nem a rákkal. Hanem a kezelésekkel járó tortúrák elviselésével. A páciens küzd a tűszúrásokkal, a sorban állással, a várakozással, az egészségügyi intézményekben tapasztalható körülményekkel, a hullámzó hangulattal, a rák köré épülő csodaszer-biznisszel és a bibliaárusokkal.
De a rákkal még egy szkanderversenyt sem rendez az ember. A rák az a teljesen szuverén sejtek csoportja.
Rák Köztársaság. Aránytalanul nagy adóterhekkel.

A rákkal tehát nem küzdök. De a személyiségjegyeim esetleges megváltoztatása jó kis birkózásnak ígérkezik.
Gyanítom, a műtétig nem fog elkezdődni a menet. Addig még hergelem magam, bekenem a kezem magnézium karbonáttal, felmegyek a szőnyegre, kiintek a közönségnek és várom a jelet.
Úgy is az Olimpia éve van...

6 komment

Címkék: énblog élet vicc vallás rák egészség olimpia hit csalás műtét küzdelem vastagbélrák birkózás végbélrák Egészségügy

A bejegyzés trackback címe:

http://altezza.blog.hu/api/trackback/id/tr924567464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gizinyúl 2012.06.06. 13:25:50

Én nagyon gyakorlott parázó vagyok. Nekem négy "megoldásom" van a saját paráimra. Olvasok, amennyit csak lehet. Persze, munka, család mellett ez nem megoldható egész nap. Meg néha nagyon hülye vagyok, pl egy rák megelőző műtét előtt Szolzsenyicin Rákosztályát olvastam. Bár, fura mód az akkor segített nekem. A másik az evés. Nos, ez nyilván nem követendő példa. A harmadik, hogy valami szakdolgozatot, cikket írok, vagy valami nagyobb munkába vetem magamat, jó szoros határidővel. A negyedik 20 hónapja a kisfiam. Mivel nagyon rossz alvó, nappal meg örökmozgó, így gyakorlatilag parázni sem nagyon marad időm. Gondolom, ezek közül egyet sem tudsz hasznosítani, hacsak a Szolzsenyicint nem, de azért leírtam, hátha.

Altezza 2012.06.06. 14:06:30

@gizinyúl:
Köszönjük jelentkezését az álláshirdetésre! A pályázatok elbírálása után értesíteni fogjuk.

: -))))

msadmin 2012.06.06. 18:47:02

Szia Misi,

murray vagyok a toyota fórumról. ott kattintottam a neved alatt szereplő Altezza blog logóra hogy majd jó kis kocsikat fogok látni erre amit olvastam itt nálad nagyon meglepődtem..:-(
hát ezért (is) tűntél el..:-(

na mindegy. nem használok nagy szavakat gondolom nem is igényled.
Drukkolok neked a műtétre!

Küldök neked videót, ezt akkor nézem amikor én is magam alatt vagyok. nemtom ismered-e?

www.youtube.com/watch?v=Q4f_UNMNONA

Üdv
Laci

Altezza 2012.06.06. 18:51:30

@msadmin:
Szia,

Eddig ugyan anonim volt ez a blog, de egyszer minden véget ér. ;-)

Köszönöm a jókívánságokat, majd igyekszem felhasználni őket.

felmary 2012.06.07. 08:53:45

Szia Misi! :-)
Én is nagy paragép vagyok, úgyhogy hiába fizetnél jól, nem vagyok alkalmas az állásra.
De még mindig a jógát ajánlom, abban is a joga nidrát (meditáció). Az tényleg segít oldani a feszültséget.
Vagy a fű.

Altezza 2012.06.07. 16:05:31

@felmary:
A füvet biztosan nem kombinálnám a jógával, mert félnék, hogy annyira összegubancolom a végtagjaimat a nagy ellazulásban, hogy egy pislogó gordiuszi csomóvá válnék.