Vissza a szürke hétköznapokhoz!

Zsákomban a rákom. Napló a népszerű betegségről, saját szemüvegen át nézve.

Hivatalos Facebook oldal

15 perc hírnév - Médiatár

 

Házipatika interjú: klikk

 

Utolsó kommentek

  • Altezza: @ymel: Köszi, a létszámot tekintve asszem megvagyok. Épp tegnap írtam új eseményekről az oldal facebook lapján. (2021.10.16. 16:02) Szervusztok, pajtikák
  • ymel: Na mi ujsag? Jol vagy a vizsgalatok utan? Kicsit kerestem Kemeny Henrikrol anyagot, es feldobta a blogod. Remelem, elsz es virulsz. (2021.10.14. 17:46) Szervusztok, pajtikák
  • Le a spammerekkel: Az a hajráfradi nálam kiverte a biztosítékot. :D Bocs, fogalmam sincs, miről van szó, mobilos nézetben meg semmi más nem látszik, csak a poszt... (2018.09.30. 16:40) Nekrológ
  • Memento Mori: @Altezza: Hurrá! ;-) (2018.04.22. 19:54) Ránc
  • Altezza: @murray: Sorry, hogy nem valami tréfásabb bejegyzéssel kellett szembesülnöd. :-D Ha ez vigasztal, akkor (kipp-kopp), asszem letudtam a posztban szereplő depressziós, pánikrohamos dolgot. ;-) (2018.04.07. 19:58) Ránc
  • Utolsó 20

Facebook Activity Feed

Facebook Activity Feed

Bejegyzések

Migrén

2013.04.28. 00:22 :: Altezza

Kevés olyan visszatérő dolog van az életemben, amelynek emlékszem az első alkalmára. A memóriám igencsak furcsán működik, így látszólag fontos dolgokat képes nyom nélkül eltüntetni a fejemből, míg totálisan jelentéktelen dolgokat is képes akár húsz éves távlatból is felidézni.

Hogy a migrénem melyik kategória, azt nem tudom, ellenben az első migrénem időpontjára pontosan emlékszem: 1998.07.12. Aznap volt ugyanis a foci VB döntője, amit, köszönhetően az említett jelenségnek, végighánytam. Azóta gyakorlatilag kisebb-nagyobb megszakításokkal rendszeres látogató a fejemben az órákig maradó, eszelős fájdalom. A leghosszabb szünet talán tavaly volt, ugyanis a műtét után hónapokig nem volt migrénem. Volt, hogy fájt a fejem, de migrénné sosem alakult. Aztán nem olyan régen ismét feltűnt, ma délelőtt pedig ismét jelentkezett és úgy egy órával ezelőttig ki is tartott. Önmagában ez még nem feltétlen indokolna egy bejegyzést, de a mai migrénem egy kicsit más volt, mint a többi. Máskor csak szeretném túlélni valahogy, miközben persze igen látványosan szenvedek, -Biztos vagyok benne, hogy az előadásom feléért is vittek már el embereket kaucsuk tapétával burkolt szobába.-, ma azonban valahogy még egy kis világvége hangulat is jött hozzá. Ami nem is a fejfájással kezdődött, hanem már az éjszaka. Hiába vagyok fáradt, valahogy nem tudok jól aludni az elmúlt napokban, sokszor felébredek és persze rögtön agyalok. Ez az agyalás társult ma az említett migrénhez, így azt hiszem rosszabb napom nem is lehetett volna. Pedig jól indult, hiszen reggel a napok óta várt veterán autós találkozóra indultam, igaz, már útközben éreztem, hogy akárcsak a villamos alatt fekvő embernek, úgy nekem sem őszinte a mosolyom. Eddig elég volt csak az MG kilincse felé nyúlni és máris madarat lehetett velem fogatni, ma viszont valahogy közömbös voltam. Aztán ez csak fokozódott és a fokozatosan felépülő fejfájás mellé útitársul szegődött a rák gondolata. Mikor nem fáj semmim, akkor is nehéz nem agyalni rajta, de ha véletlenül valami gondom adódik, akkor egyenesen lehetetlen küldetésnek tűnik kiverni a fejemből. Így aztán ma a haláltusámat vívtam. Kiújult, kezeltek, eltemettek.

És a bevett fájdalomcsillapítók is mintha inkább fordítva működtek volna. Talán felirattal lefelé vettem be őket. Rég volt már ennyire rossz hangulatom. A délutáni családi kiruccanás is a lányokra maradt. Én tettem egy elkeseredett kísérletet arra, hogy némi autószereléssel űzzem ki a fejembe költözött démonokat, de ezt igen hamar feladtam. Így inkább közel két órára befészkeltem magam a fürdőkád meleg vizes ölelésébe. Ez általában segíteni szokott, de a mai napon ez sem jött be. A másik migrénűző megoldás az alvás, de ahhoz nem volt kedvem. Sajnáltam rá a napot. Most is ugye inkább írok, pedig ha jól sejtem nem ez lesz a legpopulárisabb bejegyzése ennek a naplónak, így akár alhatnék is. De még fárasztom magam (és Önöket), hátha úgy mélyebb, nyugodtabb álomba szenderülhetek ma éjjel. Szeretnék már egy jót aludni, arról nem is beszélve, hogy jó lenne, ha nem csak egy napra tudnám kiverni a fejemből a rákot, illetve annak esetleges visszatérést. Nem tudom, hogy másoknak sikerül-e ez, de ha igen, akkor elárulhatnák a receptet...

Éppen elég nekem a kibelezés miatt kialakult WC fetisizmusom, ami körül-belül annyira engedi szabadon tervezni a mindennapjaimat, mint egy kéthetes csecsemő. Korábban is volt bennem egyfajta babona, vagy nevezzük inkább túlzott óvatosságnak, így mindig olyan szófordulatokat szoktam használni, hogy "Ha minden jól megy, akkor szerdán találkozunk.". A lényeg az, hogy beleszőttem, hogy a szándék megvan, de ugye akármi is lehet. Nos, ez mára már nem csak amolyan óvatosság, hanem valós opció. Legyen az kirándulás, meccs vagy tárgyalás, nálam már semmi sem biztos. Tegnap például ovi utánra fagyizást ígértem a lányomnak, ehelyett egész délután arra várt, hogy ha nem is megyünk el, legalább ne egyedül kelljen töltenie azt a pár órát, amíg hazaér anya. Jó dolog, hogy megértő gyerek, de ettől még csalódott. Ahogy én is. Nem vagyok irigy alkat, sosem érdekelt, hogy kinek mije van, de nem lennék meglepődve, ha egyszer azon kapnám magam, hogy vágyakozva gondolok mások belére.

PICT3891.jpg
Vagy az eredeti sajátomra. Értem én, hogy ez volt a megoldás és el is fogadom ezt, de időnként azért el tud keseríteni a dolog.
Közben persze olyan események is történnek velem, amiket nem feltétlen reméltem egy évvel ezelőtt. Sok dolog van a képzeletbeli listámon, amikre vágytam, vágyom és amelyek közül hirtelen egy csomó megvalósult az elmúlt egy-két hónapban. Ráadásul pont olyanok, amikre elég kicsi volt a sansz. Furcsa dolog ez az élet. Arra sem igen számítottam például, hogy mire ennek a bejegyzésnek a vége felé érek, addigra jobb lesz a kedvem. Pedig azt hiszem, ez történt. A napom el lett rontva, de az éjszakám még lehet jó. Mindjárt fogom magam és lemegyek az autóhoz bütykölni. Hadd örüljenek a szomszédok. Ha lenne garázsunk, akkor most biztosan meg is tenném ezt. De ez is egy olyan dolog a listámon, amely még beteljesülésre vár. Ki tudja, talán erre is sor kerül majd az idén, hiszen ez is a sansztalan kategóriában van. Úgyhogy ha Önök közül épp most keres valaki egy frekventált helyen lévő remek panellakást, akkor ne habozzon szólni!

Úgy tűnik, lesz min törni a fejem ma éjjel is. Csak nehogy migrénbe csapjon át a sok fejtörés.

10 komment

Címkék: énblog élet vicc alvás pánik rák egészség fejfájás műtét migrén vastagbélrák letargia végbélrák belezés Egészségügy

A bejegyzés trackback címe:

https://altezza.blog.hu/api/trackback/id/tr305250279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

avissi 2013.04.28. 19:05:46

Te leírod, mi elolvassuk - maj'csak lesz valahogy.
Én az időjárásra szoktam fogni, ha nem tudok aludni, stb. Elvégre időjárás mindig van.
Jobbulást, írj sokat!

anna_over_the_moon 2013.04.29. 09:19:01

Migrén-szerű fejfájáshoz még nem volt szerencsém, de nagyjából sejtem, milyen lehetsz olyankor, mert a férjnek is ez a hendikepje. Ő olyankor csak és kizárólag sötét szobában, arccal a párnában képes létezni, és reménykedik benne, hogy pár óra alatt elmúlik a dolog.
Egyébként király az optimizmusod.

Altezza 2013.04.29. 12:27:52

@avissi:
Másnapra szokás szerint nyom nélkül eltűnt...

Altezza 2013.04.29. 12:28:56

@anna_over_the_moon:
Optimizmus? Ilyen rágalom sem ért még.
:-)

2013.04.29. 19:11:34

Szia!
Régi tisztelőd vagyok :-)
...és úgy tűnik, sorstársad is. Szerencsére csak migrénügyileg. Abban viszont nagyon, nagyon régi motoros.
Van egy gyógyszercsoport, a triptánok, amelyek a migrénre hatnak. Nem a fájdalmat szüntetik meg, hanem magát a migrént. Nem tudom, Magyarországon lehet-e kapni, de érdemes rákérdezni. Legnagyobb esélyt a szumatriptánra látok, sajnos annak mellékhatása is van (fura, szorító érzés - de még így is vastagon megéri). Aztán létezik még almotriptán (ez nagyon jó), naratriptán (ez is jó, csak lassabban hat), zolmitriptán, rizatriptán). Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!!!

Altezza 2013.04.29. 21:17:56

@jova68:
Tisztelőm? Ekkora lenne a válság? :-)

Annyi tán-t soroltál fel, hogy félek a végén propán-butánt fogok kérni a patikában.

NYulacs 2013.05.06. 13:54:14

Arra sikerült már rájönnöd, mi(k) váltjá(k) ki a migrént? Nem orvosi értelemben, természetesen. (nekem a melegfront+stressz+kialvatlanság együtt szokta kiváltani, de a tényezőkből kettő minimum jelen szokott lenni, amikor migrénem van)

Altezza 2013.05.06. 14:08:18

@NYulacs:
Az időjárás biztosan rajta van a listán. A többi is ismerős, de azt még sosem figyeltem.

NYulacs 2013.05.06. 14:23:31

@Altezza:
Ha megfigyeled, akkor az irányítható részét már ki tudod bekkelni (nyilván nem az időjárást, kedves nejed biztosan nézne, amikor reggel csomagolod a kisbőröndöt, hogy "ma melegfront lesz az előrejelzés szerint, úgyhogy elugrom a bahamákra :D; pl megpróbálod a stresszt minimalizálni illetve nap végén valamivel - lehetőleg élvezetet okozó tevékenységgel :P - levezetni, vagy ha melegfront van, akkor tovább alszol aznap, hogy legalább ne legyél kialvatlan)
Na nem mondom, hogy ez egyszer is sikerült nekem :) de hátha másnak megy.

Altezza 2013.05.06. 14:30:51

@NYulacs:
Ami az alvást illeti: annak is örülnék, ha hetente egynél többször tudnék nyugodtan aludni...
A stresszt igyekszem hanyagolni, de azért az nem megy mindig könnyen.
süti beállítások módosítása