Vissza a szürke hétköznapokhoz!

Zsákomban a rákom. Napló a népszerű betegségről, saját szemüvegen át nézve.

Hivatalos Facebook oldal

15 perc hírnév - Médiatár

 

Házipatika interjú: klikk

 

Utolsó kommentek

  • Le a spammerekkel: Az a hajráfradi nálam kiverte a biztosítékot. :D Bocs, fogalmam sincs, miről van szó, mobilos nézetben meg semmi más nem látszik, csak a poszt... (2018.09.30. 16:40) Nekrológ
  • Memento Mori: @Altezza: Hurrá! ;-) (2018.04.22. 19:54) Ránc
  • Altezza: @murray: Sorry, hogy nem valami tréfásabb bejegyzéssel kellett szembesülnöd. :-D Ha ez vigasztal, akkor (kipp-kopp), asszem letudtam a posztban szereplő depressziós, pánikrohamos dolgot. ;-) (2018.04.07. 19:58) Ránc
  • murray: Szia Misi, ma pont egyik (remélem képzelt) betegségem miatti rossz hangulatú napomon ugrottam be a blogodra..:-) erre ilyeneket írsz? :-) Nézd: szerintem teljesen érthető a félelmed az újabb ny... (2018.03.28. 14:55) Ránc
  • Altezza: @Memento Mori: Szia, Sajnos az őrület mellett nem volt időm táblázatokat és azok adatait felhasználva diagramokat készíteni, így egzakt szerotonin adatokkal nem tudok szolgálni. Így csak közvetett... (2018.01.01. 20:56) Ránc
  • Utolsó 20

Facebook Activity Feed

Facebook Activity Feed

Bejegyzések

Celeb leszek

2012.07.08. 19:07 :: Altezza

Annyira nem történik velem semmi mostanában, hogy simán beállhatnék az itthoni hírességek sorába, hiszen immáron rólam is lehetne olyan értelmetlen szalagcímeket lehozni, minthogy "Csak az erei tartják fent a vérnyomását az ex(?)rákos fickónak!".

Totális nihil van. Hazatérésem után úgy két nappal kialakult a mostani bioritmusom, amiből a ritmus rész talán túlzás, mert annyira monotonok a napok, hogy már naptárral sem lehet megkülönböztetni őket. Az imént küldtem egy e-mailt a NASA-nak, hogy ne keressenek tovább fekete lyukakat, én vagyok az az űr, aki mindent elnyel.
Ha 10 éves lennék, akkor én lennék a "Kis hős", aki bátran tűri a megpróbáltatásokat, 80 évesen lehetnék az életerő mintaképe, aki utolsó leheletével küzd azért, hogy újra sorban állhasson a piacon farhátért. De így, harminchét évesen csak egy fickó vagyok, aki hagyja, hogy kezelésbe vegyék. Aztán majd lesz vele valami.
A műtét nyomai egyre kevésbé korlátoznak a mozgásban, már-már 100%-os állapotban vagyok, ennek megfelelően próbálok csinálni is valamit, de ezek a programok valahogy nem hoznak igazán tűzbe. A jövő hetem egyelőre ugyanilyennek ígérkezik, hiszen semmilyen EÜ programom nincs, viszont nagy családi programokat sem tudunk szervezni, egyrészt a munka, másrészt a hirtelen jött hasbeszélő képességem okán. De utóbbi legalább igazolja a mondást, miszerint egy férfi szívéhez a hasán keresztül vezet az út. És tényleg, légvonalban úgy 8-10 centiméterre van tőle a kapu, ami akárcsak egy sarki talponálló, éjjel-nappal nyitva áll. És ugye az anális szex is új értelmet nyer egy ilyen képességgel.

De elvileg nem egészen két hét múlva megszűnik majd ez a fantasztikus dolog, és újra járhatok majd félmeztelenül a Cote d'Azur-ön hétvégenként, ezúttal bőrrák után kutatva a tűző napsütésben. Bár az is lehet, hogy a nyilvános WC-k után kutatok majd, hiszen ki tudja, hogy a megnyirbált vastagbél/végbél milyen új tudásra váltja le a korábban megszokottakat. A műtét maga most kevésbé stresszel, ami nyilvánvalóan hiba, hiszen a simának gondolt ügyek tudnak a legdurvább forgatókönyvre váltani. Még arra sem vettem a fáradságot, hogy új utolsó bejegyzést írjak, vagy, hogy legalább aktualizáljam azt. Csak átírtam az időpontját. Mint azt már Önök is tudják, a felelőtlenségem, akárcsak a Chio, nem változik. Marad az eredeti recept.
Holnaphoz egy hétre kezdem majd meg a lezáró műtét előtti vizsgálatokat, amik a szokásosak: vérvétel, szív ultrahang, altatóorvos. Utóbbi kicsit bizalmi állás lett nálam, ezért nagyon remélem, hogy ugyanaz a lány mesél majd, aki néhány hete is tette. Nála volt happy end is, hiszen Csipkerózsika felébredt álmából és még csókolgatni sem kellett.
Amit viszont nem annyira várok, az a műtét előtti hashajtás. Ennek legfőbb oka, hogy csak egyféle méretben készítenek tasakokat, aminek az űrtartalmát szemmel láthatóan nem ilyen esetekre tervezték. Két lehetőségem van. Az egyik, hogy nem az egyszer használatos porszívózsákot ragasztom magamra, hanem a leereszthető fajtát, amit gyakorlatilag egy hosszabbítócsőként használnék a hasam és a porcelán fotel között, a másik, hogy felveszek néhány szerelőt valamely Forma 1-es csapattól. Ha egy autó négy kerekét le tudják cserélni kevesebb, mint 3 másodperc alatt, akkor egy tasakcseréhez sem kellhet sokkal több, így lenne rá sansz, hogy nem festek fel derékmagasságban egy barna csíkot az egész lakásban. A célért ugye mindent. Üressé teszem magam és jöhet a foltozás.
Előre jelezném, hogy ha megszaporodnak a Kútvölgyi kórházban történt lopásokról szóló hírek, akkor nem kell semmi rosszra gondolni, lesz rá ésszerű magyarázat: az eltűnt tárgyakat a hasamról eltávolíthatatlan ragasztó ejtette fogságba. A tavaszi vedléskor mindent visszakapnak a tulajdonosok. Igaz, kicsit szőrösen.

Amint azt a napló címe is jelzi, vágynám azokat a megszokott hétköznapokat, ezért a második, erre irányuló műtétet is szinte sürgetném. Pedig nagyon nem tudom, hogy annak eredménye valóban egyenlő lesz majd a szürke hétköznapokkal. Barnát meg nem akarnék.

Ha úgy alakul, hogy semmiképpen sem lehet szürke, akkor legyen inkább British Racing Green! Az lenne csak az igazi! Piknikkosár a csomagtartóban és irány a hegyek, völgyek birodalma. Már csak egy kis tőke kellene hozzá. Talán mégsem lesz unalmas a következő hetem, fejemre húzok egy stoma zsákot (lyukakat már remekül tudok rá vágni) és beugrom egy OTP-be. A végén tényleg celeb leszek. Vagy ismeretlen tettes.

8 komment

Címkék: énblog élet celeb vicc alvás rák egészség unalom műtét vastagbélrák végbélrák stoma Egészségügy sztóma

A bejegyzés trackback címe:

https://altezza.blog.hu/api/trackback/id/tr304636255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csibész315 2012.07.10. 13:43:24

Van egy rossz hírem számodra:

Te sosem lehetsz cölöb.
Az alábbi igen nyilvánvaló okból: Nem vagy unalmas! ;)
Remekül szórakozunk itt jópáran a soraidon.
Ezt melyik cölöb mondhatja el magáról?
Segítek: Egyik sem!

Amúgy Stand-up-osnak elmehetnél..

Ha bankot rabolnál, a neved, nem ismeretlen tettes lenne, hanem stómazsákos.. Tudod, volt annakidején 'Viszkis' is.. :P

Altezza 2012.07.10. 18:25:11

@Csibész315:
Örülök, hogy sikerül mulattatnom, bár kicsit furcsállom is, mert jelenleg annyira érzem magam szórakoztatónak, mint egy hámozott lufi.
Írni se nagyon van kedvem. Plusz az ihlet is hiányzik.
A jelek szerint a végbelemhez volt hozzánőve az lelkesedésem.

Csibész315 2012.07.10. 20:17:09

Egy kicsit fáradt, és megviselt vagy (ráadásul trópusi hőség is van napok óta, ami szintén kikészíti az embert), ami érthető.
Nyugodj meg, a humorod és lelkesedésed nem nőtt az említett helyhez! És még mindig szerves részedet képezi! :)

Amúgy épp most hallottam Kiszel Tüncike (és lánya) nyaraláson készült 'videobeszámolóját'..
Látod, Te soha nem leszel ilyen cölöb!
Ebbe bele kell nyugodnod! Még a legrosszabb napjaidon se tudsz ilyen szánalmas, unalmas lenni! :P

Ismerd el, igazam van. ;)

felmary 2012.07.10. 20:46:01

De, de lszi legyél már celeb! Ennyivel már simán fel lehet kerülni a velvetre. Vagy a blikkbe. De egy humorosabb Patika Magazint is el bírnék képzelni.

Altezza 2012.07.10. 20:57:23

@Csibész315:
Egy csöppet túl sok volt a változás az elmúlt egy hónapban körülöttem, bennem. 20-án reggel még egy érzésre 100%-os figura voltam, most meg csak az nem változott meg körülöttem, amihez nincs közöm.
A mai nem az én napom, ami a hangulatomat illeti. Majd írok róla. Vagy nem.
(Jól vagyok, gyakorlatilag lassan a labdás edzéseket is elkezdhetném, csak az egyebek ültek ma rám kissé.)

Altezza 2012.07.10. 21:01:07

@felmary:
A blog látogatottsága, amely amúgy emelkedést mutat, egyelőre arra sem jogosít fel, hogy a Fürge Ujjak-ba bekerüljek.
Hogy őszinte legyek, mióta kijöttem, valahogy írni is kevésbé van kedvem. Úgy érzem, hogy unalmas, elcsépelt lett a dolog. Meg EÜ vonalon nem is nagyon történik velem semmi.
De ha felkér a Patika Magazin, akkor szívesen írok nekik egy Viagra tesztet egy lakatlan szigetről.

felmary 2012.07.11. 12:57:21

@Altezza: már megbocsáss, de celebként felelősséggel tartozol a rajongóidnak! Vagyis, kérlek időről-időre dobj be valami kis információt magadról a köztudatba, hadd csámcsogjunk rajta, szedjük ízekre, kritizáljunk vagy pártoljunk. A reggeli kávé mellé a saját kis nyamvadt életünkben ennyi jár nekünk.

Amúgy meg: nem könnyű mindig pozitívnak lenni, gondolom, rákkal a stomazsákodban pláne nem, de azért talán érdemes megpróbálni.
És ugye, a visszarendező műtét vészesen közeleg, szóval addig élvezd ki az extra kimenet nyújtotta előnyöket (kevesebb WC-papír, kevesebb vízfogyasztás), amíg lehet! :-)

(Meglepődnél, mennyien járatják a fürge ujjakat. Mondjuk, lehet, hogy azt hiszik, hogy pornó)

Altezza 2012.07.11. 13:21:34

@felmary: Ilyen rajongói nyomás mellett nem marad más választásom: majd megpróbálok valahol ihletet találni az íráshoz. Akár úgy is, hogy új nyavalyákat szedek össze.
Pozitív sosem voltam. Amiket leírok, azokat érzem, gondolom, szerintem nem változott meg a személyiségem. Öt éve is ilyen voltam, a rák csak más témát adott. Elkeseredni máskor is szoktam dolgokon, de általában nem tart sokáig.

Miért, a Fürge Ujjak nem pornó? Akkor ezért nem hoz tűzbe a makramé. Én meg azt hittem, hogy perverz vagyok és valami durvább kell....