Vissza a szürke hétköznapokhoz!

Zsákomban a rákom. Napló a népszerű betegségről, saját szemüvegen át nézve.

Hivatalos Facebook oldal

15 perc hírnév - Médiatár

 

Házipatika interjú: klikk

 

Utolsó kommentek

  • Le a spammerekkel: Az a hajráfradi nálam kiverte a biztosítékot. :D Bocs, fogalmam sincs, miről van szó, mobilos nézetben meg semmi más nem látszik, csak a poszt... (2018.09.30. 16:40) Nekrológ
  • Memento Mori: @Altezza: Hurrá! ;-) (2018.04.22. 19:54) Ránc
  • Altezza: @murray: Sorry, hogy nem valami tréfásabb bejegyzéssel kellett szembesülnöd. :-D Ha ez vigasztal, akkor (kipp-kopp), asszem letudtam a posztban szereplő depressziós, pánikrohamos dolgot. ;-) (2018.04.07. 19:58) Ránc
  • murray: Szia Misi, ma pont egyik (remélem képzelt) betegségem miatti rossz hangulatú napomon ugrottam be a blogodra..:-) erre ilyeneket írsz? :-) Nézd: szerintem teljesen érthető a félelmed az újabb ny... (2018.03.28. 14:55) Ránc
  • Altezza: @Memento Mori: Szia, Sajnos az őrület mellett nem volt időm táblázatokat és azok adatait felhasználva diagramokat készíteni, így egzakt szerotonin adatokkal nem tudok szolgálni. Így csak közvetett... (2018.01.01. 20:56) Ránc
  • Utolsó 20

Facebook Activity Feed

Facebook Activity Feed

Bejegyzések

Dolce Vita

2013.07.05. 18:14 :: Altezza

Édes élet. Nagyjából ennyire vágyom. Ami nem egy nagy dolog, hiszen a föld lakosságának cirka egésze erre vár. Rövidtávon mondjuk annak is örülök majd, ha végre viszontláthatom a lányom. Őt ugyanis öt napja elrabolta a nagyikommandó.

Ilyen pedig még sosem történt vele, velünk korábban. A rekord egy éjszaka volt, az is úgy három héttel ezelőtt. A hírek szerint az eset minket visel meg jobban és nem feltétlen azért, mert nekünk nem épít senki kuckót a diófa alatt. Egyszerűen hiányzik. Gondolom ezzel más szülő is így szokott lenni, minket viszont annyira meglepett az új élethelyzet, hogy gyakorlatilag nem is kezdtünk vele semmit. Tovább dolgoztunk, mondván nem kell rohanni az oviba. A legnagyobb kilengésünk az volt, hogy nem mosogattunk három egész napig. Igaz, nem is nagyon volt mit. Tartok tőle, hogy az anarchia ilyen foka még nem elég egy Hells Angels tagsághoz. A hirtelen jött szabadságunk utolsó két napja ráadásul már inkább a mai tükrözés jegyében telt, hiszen a tegnapi munka után jöhetett a délutáni/esti másodállás, akarom mondani másodülés.

A részletekkel nem untatnék senkit, gondolom hasmenése mindenkinek volt már. Az előkészítés ma délelőtt ért véget, majd 13:00-ra mehettem tükörországba, ahol természetesen kiderült, hogy az időpontfoglalásnak csak jelzés értéke van, így kerültem sorra egy órával később. Ennek egyrészt örültem, mert a leküzdhetetlen vágyat nem éreztem a vizsgálat iránt, másrészt viszont az éhség azért már kezdte éreztetni hatását. Még jó, hogy nem foglaltam asztalt a Costes-be, mert a csúszás miatt buktam volna. A facebookon megemlékeztem róla, hogy a múltheti időpont módosításkor mennyire ügyfélcentrikus volt a telefon túlsó végén lévő hölgy, de szerencsére a vizsgálat során ennek ellenkezőjét tapasztaltam. Elnézték a nyavalygásom és még a poénokat is vették. A gond nem is ez volt. Hanem az, hogy nem tudták végignézni az egész belsőm, mivel lent van némi szűkület, részben a szabás-varrás miatt, részben pedig azért, mert a belem már kivette a szabadságát és most épp valami szerpentines utat játszik, azaz görcsbe rándulva meghajlott. Non plus ultraként a toldásnál találtak egy szakaszt, ami be van gyulladva. Azaz nem hallucináltam a múltkor: tényleg vért láthattam. Az orvos rögtön azt mondta, hogy ez nem kiújulás vagy ilyesmi, hanem gyulladás, de ennél többre nem nagyon akart válaszolni, csak azt hajtogatta, hogy beszéljek a sebésszel. Persze azért vettek mintát a környékről. Jöhet a szövettan. A napló rendszeres olvasói nyilván tudják, hogy nem nyugtattak meg az orvos szavai.

fire-hose.jpg

Miután hű társammal felkerekedtem tükörországból, utam a sebészetre vezetett, ahol szerencsém volt, mert a sebész pont akkor végzett egy műtéttel, így nem kellett rá várnom. Nem, nem volt véres a köpenye és nem is lógtak róla különféle cafatok. A lelet elolvasása után megnyugtatott, hogy nincs gond, de el kell mennem egy újabb tükrözésre, ezúttal virtuálisra, ami egy kompresszorral tuningolt CT-t jelent, azaz jöhet majd az újabb hashajtás, de most nem a falon feltekert tűzoltófecskendővel próbálnak majd belőlem hangokat kicsikarni, hanem egyszerűen felfújnak levegővel és bedugnak egy CT-be. Aztán gondolom adok egy rögtönzött 1,5 órás unplugged skót duda koncertet.

Mondanom sem kell, hogy nem erre számítottam. Bíztam benne, hogy a cső kihúzása után úgy három hónapig ismét békén hagynak majd, hogy egy kicsit elfelejthessem a fehér köpenyek világát. De nem. Mehetek újabb vizsgálatra, és persze a szokásos tortúrán felül megint rághatom a gittet, hogy vajon minden rendben lesz-e? Ebbe fogok beleőrülni.

Mindegy. Most lassan összeszedem magam és elvágtatok a lányomért, aztán jól megölelem. És ha minden jól megy, akkor jöhet az igazi Dolce Vita: kezdődik a nyaralás.

7 komment

Címkék: énblog élet vicc pánik rák egészség nyaralás wc vastagbélrák kolonoszkópia végbélrák tükrözés szövettan CT Egészségügy

A bejegyzés trackback címe:

https://altezza.blog.hu/api/trackback/id/tr625392633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NYulacs 2013.07.05. 20:09:48

Hjaaaj, ezek a belek. Mindig kelletik magukat, csak hogy velük foglalkozz. Magányos egy banda.
Nincs erre igazi vigasz, tudom; mégis úgy gondolom, hogy az újabb vizsgálat a pontosabb negatív leletet kell, hogy alátámassza. a dudakoncert után még nagyobb lesz a mínusz jel a papírodon. Szinte már le fog lóóógni!
:)

Altezza 2013.07.05. 20:22:01

@NYulacs:
Ezek a vizsgálatok tényleg nagyon kikészítenek. Nem csak maguk az események, hanem az előkészület, illetve az állandó stressz. Mire lenyugodnék az egyik adag után, ott a következő.
A mai eredmény meg eléggé kiborított, mikor elmondták ott. Igaz, utána a sebész megnyugtatott, mert nagyon könnyedén kezelte a dolgot. Kábé annyira kavarta fel, mintha azt mondtam volna, hogy nincs télapó.
Ettől függetlenül nem vagyok teljesen nyugodt.

NYulacs 2013.07.06. 09:33:48

Hát persze, de idővel talán egy kicsit jobban fogod bírni, amikor már a sokadik féléves, aztán éves kontrollra mész vissza és akkor is fogsz szorongani de már lesz kapaszkodód: eddig is OK volt minden, már ismerem ezt a helyzetet, most is így lesz.
Ahányszor az éves nőgyógyászati szűrővizsgálatom eredményét várom, mindig azzal a rettegéssel hívom fel az asszisztens, hogy biztos MOST fedezték fel, hogy rákos vagyok. Pedig egy gyenge lágyéksérven kívül soha semmi komoly bajom nem volt eddig. Tudom én, hogy ez nem vigasz, de Alti, egy csónakban evezel a többiekkel, mi is rettegünk minden ilyen előtt (vagyis van más is, aki. na, érted.)

A dolce vita pedig ezek szerint nemsokára igenis eljön, mert ha nem is olyan édes most, tudod, hogy cukor hozzáadásával minden megédesíthető, és hazajön a Sugarhoneyd, és ott a másik Sweetheartod is, szóval gazdag ember vagy, hidd el nekem ;)

anna_over_the_moon 2013.07.06. 20:19:07

De most akkor ez jó eredmény, vagy nem?

Mondjuk, tavaly kb. épp ilyenkor, mikor a nagymamámat tükrözték, és csak 40 cm-re tudtak eljutni egy szűkület miatt, és mindenki azt hitte, hogy rák miatt, a végén kiderült, hogy egy barackmag volt a ludas. Igaz, ehhez ki kellett szedni a vastagbelének a 80 %-t.

Most jól megnyugtattalak, igaz? De ez a revans azért, mert megmondtad, hogy nincs télapó.

Altezza 2013.07.06. 20:22:08

@anna_over_the_moon:
Nem ettem barackot. És más magosat sem. Max egy lecsúszott lövés utáni lenyelt labda lehet ott.
Bár nagyobb a valószínűsége, hogy a tavalyi bélszobrászat eredménye volt látható.

Összességében talán nem rossz eredmény, bár a gyulladás azért aggaszt, bár elvileg ez is normális, ahogy mondják.
Tudja a fene...