Korábban talán már írtam róla, hogy szeretek elolvasni minden szembejövő betűt, mert nagyon sok minden érdekel. Lehet az könyv, újság, internetes oldal vagy akár egy felvágott csomagolása. Amin betű van, azt elolvasom, hátha valami érdekes tudásra teszek így szert. Tudást persze nem csak olvasás útján szerezhet az ember.
Azt például, hogy mi zajlik a testemben, egyáltalán nem tudom elolvasni. Legjobb esetben is csak jelekből olvashat az érintett test gazdája, így nem marad más hátra, mint a különféle vizsgálatok. Mostanában én kettőre is vártam, de jelen állás szerint három lesz belőle. Nem kell semmi különlegesre gondolni, mindösszesen egy vérvétel került fel az aktuális tükrözés illetve a CT mellé. Már vagy egy hónapja nem vegzáltak tűvel, így éppen ideje van egy kis nosztalgiának, amire valószínűleg a jövő hét folyamán sort is kerítek majd valamikor.
A sebészt természetesen még mindig nem hívtam fel időpontért, így a tükrözés még várat magára, de holnap igyekszem majd erre is időt szakítani. Persze ez nem csak ezen múlt eddig, hanem azon is, hogy kivártam. A múlt hét végén ugye kétszer is kapkodnom kellett a lábam a felgyorsult emésztésem miatt, így adtam némi diétát és időt a bennem tekergő csőhálózatnak. Nos, három nap teljes adásszünet után tegnap már volt termelés, de csak amolyan tesztüzemben, ami mára is csak kis mértékben emelkedett meg, így egyelőre úgy tűnik, hogy a kétnapos hasmenést talán csak valami külső dolog okozta, nem valami új tünet. Biztosat persze nem tudok és nem is merek gondolni.
Éppen ennek a tudásnak a hiánya az, ami nehézzé teszi azt a döntést, amit CT ügyben kellene meghoznom. Amint arról írtam, egy bizottsági döntésre vártam PET CT kontra CT ügyben, melynek végül CT lett a vége, azaz az említett grémium nem találta indokoltnak a részletesebb és ennek megfelelően drágább vizsgálat elvégzését.
Mondanám, hogy ez végül is jó, de mint az már ebből a naplóból kiderült, engem nem olyan könnyű megnyugtatni. Így aztán erősen elgondolkoztam azon, hogy önerőből kellene elvégeztetni a PET CT vizsgálatot. Sejthetik, hogy ehhez az üres üvegek visszaváltása nem nyújt elég fedezetet, mert a vizsgálat összege egy állami óvoda negyedéves menzaköltségét is fedezné. A bizottság tehát gyerekpárti.
A kérdés az, hogy vajon van-e érdemi haszna annak, ha ezt a típusú vizsgálatot végeztetem el? Az onkológusom (még sosem birtokoltam ilyesmit), szerint sem indokolt orvosilag, Ő is inkább a megnyugtatásom miatt próbálta elvégeztetni. Szerinte most a sima CT is jó, PET-re inkább később, mondjuk úgy egy év múlva küldene. Hajlanék rá, hogy egyetértsek vele, de félek tőle, hogy tényleg ott lenne a fejemben, hogy mi van, ha a profibb gép hamarabb rábökött volna valamire, amit úgy talán könnyebben lehetne kezelésbe venni. Nehéz ügy.
Szerencsére még van idő morfondíroznom, mert csak december első hetére van időpontom az említett szakemberhez. Persze így a decemberhez közeledve van egyéb kigondolni való dolog is, így talán lesz, ami majd némi kikapcsolódást nyújt az agyamnak.
Más! Legutóbb az új edzésmódszeremről írtam, ami nyilvánvalóan sikeres volt, hiszen hétfőn visszatértem a régihez: ismét voltam focizni. Remélem, végre sikerül újra állandósítanom ezt a programot, hiszen egyrészt szeretem csinálni, másrészt teljesen egyértelmű, hogy a kondícióm mellett a futball tudásom is fejlesztésre szorul. Hogy a csapattársak mennyire örültek a viszontlátásnak, azt nem tudom, nem azok az érzelgős alkatok, bár tartok tőle, hogy egyfajta átokként tekintenek rám. Ismét a támadószekciót próbáltam erősíteni, amit akár sikeresként is felfoghatnék, hiszen a befektetett energiához képest rengeteg a két lőtt gól és az egy gólpassz, de sajnos ismét én szereztem az első gólt, amiről pedig már tudjuk, hogy egyenlő a vereséggel. Most sem volt ez másként. Esküszöm, hogy nincs még egy ilyen állandó szabály az univerzumban, mint ez. Még a gravitáció is többet ingadozik.
Remélem, a sok betűvadászat előbb-utóbb eredményt hoz majd és feljutok a tudás fájának legalább az alsó ágaira. Akkor talán lesz annyi ismeretem, ami segít eldönteni például a CT kérdést, vagy megtudhatom végre, hogy mikor szabad gólt lőnöm. Már ha egyáltalán szabad. Addig azonban marad a kutyafája.
Utolsó kommentek